Levél a Titanicról – 200.000 dollárért árverezték el

Share on FacebookShare on LinkedInTweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Google+Pin on PinterestShare on Reddit

 

A levelet egy 7 éves brit kislány és az Anyukája írta a Titanic fedélzetén, pár órával azelőtt, hogy a hajó jéghegynek ütközött 1992 április 14-én. 200.000 dollárért lett egy amerikai licitálóé, egy árverésen. Ami különlegessé teszi ezt a levelet, az az hogy ez az egyetlen írás, ami épségben megmenekült a Titanicról, és még a borítéka, a White Star Hajótársaság dombornyomott logójával. Az előre megbecsült eladási ára 168.000 dollár volt, amit jóval felülmúlt a végső összeg. A levelet egy másodosztályon utazók írták 1912 április 14-én, Esther Hart és lánya Eva Hart. Amikor a 7 éves Eva Hart a szüleivel, Estherrel és Benjaminnal, az építészmesterrel Kanadába tartottak, ahol új életet szerettek volna kezdeni, de a hajó jéghegynek ütközött és 1500 ember halt meg a szerencsétlenségben.

titanic-letter-3

„Miután elfogyasztottuk a kiváló ebédünket, mind a hárman a hajó könyvtárába mentünk, mielőtt anya lefektetett volna minket. Közösen levelet írtunk a nagymamának Chadwell Heath-nek. A levelet a hajó visszaútja után kézbesítették volna, de ez soha nem következett be, és kettőnkkel együtt túlélte az utazást.”

„Kedvesem, ahogy látod, itt vasárnap délután van és épp most vacsoráztunk, így a könyvtárban pihenünk. Tegnap végig nagyon rosszul voltam és nem tudtam inni se enni, de mára már jól vagyok. Ma reggel Eva-val templomba mentünk, és nagyon tetszett neki, ahogy „Oh God our help in ages past” dalt énekelték, mivel ez a himnusza, így ő is szépen énekelte velük. Hangosan énekelte a dalt, olyan csodálatosan nézett ki. Nála volt a labdája, egy doboz bonbon és egy fotó a hajóról, amit ma vettünk Neki. Mindenki megcsodálja őt a mackója miatt, amit mindig magával hord. Holnap este egy előadás lesz a hajón tengerészdalokkal, ahol én és ő is énekelni fogunk. A matrózok azt mondják, hogy jól haladunk az úton. Eddig még nem volt vihar, de Isten tudja mi lesz, ha viharba kerülünk. Varázslatos, ahogy a hajó siklik a végtelen vízen és sehol szárazföld a közelben. Azt mondják, hogy nem is a maximum sebességgel megyünk. Nekem még is elég gyorsnak tűnik, soha nem fogom elfelejteni. Nagyon szép időnk van, de nagyon szeles és hideg. Azt mondják kedd este már New York-ban leszünk, de legkésőbb szerda reggel. Írni fogok, ha megérkezünk oda. Ez a levél nem hagyja el a hajót, csak akkor, ha visszatér, Angliába 26-án. Ott fogod megkapni a levelet, ahol Eva cibálta és rázta a kezemet. Elküldöm a menüt, hogy lásd hogyan élünk itt mi. Keresnem kell valakit, aki felvidít egy kicsit. Amikor becsukom a szememet, látom a lakást, ahogy otthagytuk a dolgainkat. Remélem Te azért jól vagy, amennyire lehet. Legyen ez egy körlevél, amit tovább adsz mindenkinek, hogy ne kelljen egyesével írnom mindenkinek. Amint jobban leszek, írni fogok mindenkinek. Találkoztunk pár nagyon kedves emberrel, például Lucy-val, így kezdek rendbe jönni, de sajnos nagyon hosszúak a nappalok és még hosszabbak az éjszakák. Ez életem leghosszabb nyaralása. Ideje befejeznem a levelet az irántatok érzett szeretetünkkel. Az imádott ’Ess’-ed”.

eva-hart1

Anya hagyott elég helyet, hogy ráférjen az én óriási betűkkel írt üzenetem is: „Sok szeretet és csók mindenkinek, Eva”.

„Legkevésbé sem gondoltunk arra, hogy mi magunk fogjuk a levelet Angliába visszahozni. Tisztán olvasható volt a levélből, hogy az utunk borzalmas és megterhelő volt Anyámnak, folyamatosan aggódott a jövőnk miatt. Nem volt kérdés, hogy miután megírta a levelet, pihenésre volt szüksége”.

„1912 április 18-a késő éjszaka volt, mielőtt az utasokkal teli ’Carpathia’ partot ért New York-ban. Többezren vártak órákat a hajóra, ami a Titanic segítségére sietett. Mindenki nagyon kedves volt velünk partraszálláskor, annak ellenére, hogy minden pénzünk, iratunk és csomagunk odaveszett, amikor elsüllyedt a hajó. Ez igencsak megnehezítette az emigrálást. Anyám első reakciója az volt, hogy üzennünk kell az otthonmaradtaknak, hogy túléltük a szerencsétlenséget és biztonságban megérkeztünk az USA-ba.”

titanic-letter-2

A levél, amit vasárnap délután írt, soha nem lett postázva. A levelet Esther férjének báránybőr kabátjának zsebében találták. A fedélzeten még Benjaminon volt a kabát, de feleségének adta, hogy melegen tartsa, amikor lányával együtt beszálltak a mentőcsónakba. Ekkor látták egymást utoljára, mivel Benjamin Hart nem élte túl.

titanic-letter-1

 

Luxury Launches

Share on FacebookShare on LinkedInTweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Google+Pin on PinterestShare on Reddit