Virtuális függönykarnison lógva!

Share on FacebookShare on LinkedInTweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Google+Pin on PinterestShare on Reddit

 

Virtuális függönykarnison lógva! A mai kor új bibliája az internet. Minden szava, szent és sérthetetlenné vált. Bármit látunk, hallunk, olvasunk rajta elhisszük. Elfeledve mellette az igazi valóságot, ami a Windowson kívül van. Négy fal közé rekedünk és nem a szobánk ablakát használjuk arra, hogy megtapasztaljuk milyen az időjárás, hanem felkapaszkodunk a közösségi oldalak karnisára. Órákat, napokat, éveket képesek vagyunk eltölteni rajta. Miközben elveszítjük a valós közvetlen kapcsolatunkat a világgal. Ugyanis nem csak egy csomó hátrány van a képernyőfüggőségnek, hanem megannyi káros mellékhatása. Mellé még jó néhány szenvedély, fóbia, mánia is csatlakozik.

31564_no-laptop-csok-internet-szerelem-625-d00022CE66296a1f81070

Mivel elveszítjük a közvetlen érintkezés utáni vágyunkat. /Minek a személyes találka, ha írni is lehet, meg videó beszélgetni?/ Azt gondoljuk, hogy ez normális, mert haladunk a korral, a technika fejlődik, pedig nem. Szenvedélyünkké tud válni egy sorozat, egy játék, egy oldal… és szexuális életünk is romokba dől. Rácuppanunk a pornóra, mangára, mindenféle virtuális hamisságra. Majd ha az életben is sor kerülne a szeretkezésre, megijedünk amiatt, mert a filmekben ez máshogy van. Rossz sztereotípiák miatt elveszítjük az ítélőképességünket. Itt jön aztán, hogy eltorzul a kognitív készségünk, és képtelenek leszünk szembe nézni a mindennapokkal. Mániánkká válik és észre sem vesszük, amikor az asztal végén feltűnően unatkozva bosszankodik a másik, mert te képtelen vagy letenni a telefont, vagy kikapcsolni a gépet, abbahagyni a játékot. A kommunikáció már csak közvetett módon lesz fontos. Mindannyiunknak van ilyen ismerőse, barátja, párja, családtagja, aki ezen a karnison lóg, miközben mi szeretnénk megosztani vele a mindennapjainkat, az életünket, gondolatainkat. Egy időn túl nem csak az embereket hanyagolod el, hanem a saját testedet is. Ne veszítsd el a valóságot és a realitást. Attól nem lesz igazi orgazmusod, ha hálózaton létesítesz szexuális kapcsolatot. Nem szabad elfelejteni, hogy milyen egy puha kéz lágy érintése a testeden. A képernyő nem csókol vissza, nem ölel meg, ha valami fáj. A virtuális világban ragadás felgyorsítja az egymástól való elidegenedést. Szociális fóbiák alakulhatnak ki. Például Agorafóbia – amikor nem mersz kilépni a nyílt térbe, szorongás fog el, mert el kell hagynod a biztonságot adó négy faladat. A négy fal valóban megvéd a pofonoktól, de tökéletes recept az élet ellen is. A különféle csevegő programok használata miatt, a valós adó-vevő kommunikációban is gondba kerülhetünk. Hiszen írott válaszok adása közben, többször is végiggondolhatjuk, mit írunk le, hogy az jobb fényben tüntessen fel bennünket. Míg az életben beszélgetéseink tőmondatokká soványodnak. Végül közvetlen módon nem merünk megnyilvánulni, mert a valós reakciókkal is szembe kell nézni. Azzal, hogy folyton a virtuálon lógunk, elveszítjük az intimszféránkat és a személyes függésmentes életünket.

okostelefon-fuggo-1

Mikor is jött el az a pillanat, amikor a wc-re is magunkkal vittük először a telefont? Mivel nincs személyes kapcsolat, így csalások, csalók áldozataivá is válhatunk. Egy jól sikerült álprofillal, már biztosan te is szemben találtad magad. És a vég akkor kezdődik igazán, amikor a sok pofára esés után a háttérben húzódó depresszióra és szorongásra a vicces cigi, és a párlat lesz a megoldás. Úgy száguld el melletted az élet, ahogy a hipernet előfizetésed letöltési sebessége. Ha magadra ismertél, hidd el, semmi baj. A beismerés már fél egészség. Tudd, hogy van megoldás, és nem ciki segítséget kérni.

 

Írta: Cathy Neige

Share on FacebookShare on LinkedInTweet about this on TwitterShare on TumblrShare on Google+Pin on PinterestShare on Reddit